Hiányérzet

aszemoldokosÖsszességében elégedettek lehetünk a puszta ténnyel, miszerint a Real Madrid előnnyel és kapott gól nélkül várhatja a negyeddöntő visszavágóját az Espanyol ellen. A tények valóban szép dolgok. Ugyanakkor joggal érezhetjük úgy, mint amikor apuka kinézi a műsorújságból kisfiával, hogy este lesz gyerekkora kedvenc meséje, a Vuk, és mikor odatéved a csatorna, akkor egy 3D-s agyondigitalizált amorf valamit tolnak az orruk alá. A gyerek pedig nem érti, hogy apuka miért akarja a kistányérral megkínálni a készüléket. Mert valaki meg tud elégedni a tényekkel, de sokaknak ez nem elég, és szeretné, ha imádott csapata (vagy éppen a Vuk) olyan minőségben mutatkozzon meg előtte, ahogy annak lennie kell.


Alapból némileg rotált kezdőt vártam Mr. Mimikától, aki félig-meddig teljesítette is az óhajomat, hiszen Alonso helyén Illarra kezdett, Arbeloa pedig a jobbhátvéd pozíciójában tetszelgett Carvajal helyén. Azonban Nacho, Jesé, Isco a padot melegítették, aminek nem örültem, mert mikor játsszanak ha nem most? Ha a végeredményt nézzük, velük is le lehetett volna hozni egy gól előnnyel a meccset. A mérkőzést (a hazaiak egy-két fellángolásától eltekintve) végig uraltuk, de nem mentünk sokra vele. Miket vettem észre a tegnapi meccsen:

1. Pepe nélkül nincs védelem
Erős kijelentés, de lássuk be, a brazilból lett portugál bekk idén hatalmas falként tornyosul az ellenfél támadásainál, rendre ott van ahol kell, és többször mentette meg kifejelt vagy kilőtt labdájával a kapunkat a góltól. Sokkal kevesebb védeni valója van a kapusainknak, hiszen Pepe sosem volt ennyire kiegyensúlyozott mentálisan és teljesítményét nézve is, mint az elmúlt meccseken.

2. Modric a Real Madrid szíve
Ami lehetett az elmúlt egy-két szezonban Alonso, mint a csapat szíve/motorja, idén ugyanezt elmondhatjuk immár Modricról. Tegnap ugyan kicsit halványabb volt, mint mostanság, de még ezzel együtt is az egyik legjobban teljesítő játékosunk volt. Labdaszerzésben, a kulcspasszok kiosztásában, váratlan megoldásokban mind-mind kiemelkedőt nyújt Luka. Állandósult formájának is köszönhető csapatunk stabilabbá válása, és a sorozatos győzelmek aratása.

espmodric

3. Illarra jövőre kiszoríthatja Alonsót
Kezdeti bizonytalanságai után manapság már nyugodtabb szívvel küldhetjük pályára Illarrát, hiszen amikor lehetőséget kap, akkor rendre magas százalékkal zár a passzok pontosságát tekintve, és bár nincsenek még olyan észrevételei, mint Xabinak, mostani formája biztató lehet a következő szezonra nézve.

4. Bale márpedig jól teljesített
Többen gyengének vélhetik Bale tegnapi teljesítményét, de nem elég pusztán a statisztikára hagyatkozni. Én pl. arra emlékszem, hogy adott egy gólpasszt, két játékos kapott róla sárgát, és volt egy olyan veszélyes szabadrúgása, aminél Casillának bravúrra volt szüksége. Hogy emellett nem volt sok momentuma? Úgy nehéz, ha nem igazán kap labdát… a támadásaink továbbra is Cristianón keresztül folynak, és sokszor mikor át lehetne forgatni a labdát a maga előtt teljesen üres területtel találkozó walesi felé, akkor inkább kis passzokkal körbemegyünk.

5. Jesé: időhúzó csere, Casemiro: kispadmelegítő
Tudásukhoz képest jóval kevesebb időt tölthetnek a pályán, azt nem lehet mondani, hogy a csapat alacsony meccsszáma miatt. Casemiro jelenleg negyedik a sorban, mégis elvétve, eltiltások, sérülések esetén juthat szóhoz, és eddig egyszer sem okozott csalódást. A meccs összképén nem sokat alakított volna, ha Alonso helyett ő lép tegnap a pályára, és játszik egy keveset legalább. A folyamat állandósulni látszik, talán jobb lenne kölcsönadni a brazilt egy topbajnokság középcsapatába, hogy több játéklehetőséghez jusson. Ami Jesét illeti, a srácból klasszis lehet nálunk, viszont ahhoz már most többet kéne szerepelnie. Igaz, a támadóink erősek, de egy-egy esetenkénti érthetetlen Arbeloa-Carvajal csere helyett be lehetne dobni ifjoncunkat. Moratát nem vettem ide, mert véleményem szerint ő a Soldado-Negredo féle utat járja be, azaz nálunk sose fog kiteljesedni, máshol viszont megtalálja majd a számításait.

6. Benya feléledt
Legalábbis az őszi önmagához képest mindenképpen. A mezőnyben nagyon hasznos munkát végez, passzai rendre megtalálják a társait, Emellett csöpögteti a gólokat is, tegnap egy nagyon fontos találattal hálálta meg Ancelotti töretlen bizalmát, és ha picit önzetlenebb, akkor mellé tudott volna rakni egy asszisztot is. Ezt a hasznos Benzemát sokkal jobb nézni, mint a többször helyzetbe kerülő, de azokat eltékozló klónját.

espbenzema

7. Énénénénénénénénénén!
És ezzel elérkeztünk a tegnapi meccs legfőbb problémájához: az önzőzéshez. Ha igazán akarjuk, akkor kiütéssel és röhögve visszük el a három pontot, eldöntve oly mértékben a párharcot, hogy a visszavágón bátran mehetnénk a Lucas Vázquez, Narváez, Jaime Romero támadósorral is. De mindenki a saját maga érdekeit tartotta szem előtt. A legfájóbb a Benzema – Ronaldo 2v1 szituáció, amit egy U9-es csapat is hibátlanul meg tud oldani, de lehetne említeni Arbeloa mindkettő helyzetét, vagy a kósza Ronaldo-lövéseket, Bale ellenfélbe vezetett labdáit. Ha jobban koncentrálunk és önzetlenek tudunk lenni bizonyos helyzetekben, lehetett volna ez négy gólos győzelem is, és akkor még reális is voltam.

A párharc egyelőre még nincs lefutva, de csodálkoznék, ha ez az ultradefenzív halovány Espanyol bármi emlékezeteset tudna nyújtani a Bernabéuban. Addig is maradnak nekünk a tények.