Újra a csúcson

Real-GranadaÖFleadNos, visszatértünk a minket megillető helyre: a tabella élére. Abban biztosak voltunk ugye, hogy nyerünk, de a Granada jó idegenbeli mérlege azért valós figyelmeztetés volt. Kicsit Espanyol-meccs utánérzésünk volt, hiszen ha 10 órán át játszanak a csapatok akkor sem rúg gólt a Granada, de párszor felmerült bennünk, hogy a görcsösen akaró Ronaldo vezetésével be tud-e tuszkolni egy gólt a Real. Nos, végülis kettőt is sikerült és a második félidőben, a gól után már némi kreativitást és szép játékot is sikerült prezentálni. Sajnos, nem tudjuk mi a helyzet Bélával, aki egy komoly zacskósat kapott az egyik túlbuzgó granadaitól és nem jött ki a második játékrészre, de csupán ennyi problémánk lehet ezzel az eredménnyel.

Nézzük, hogyan is alakult a mérkőzés.

Jim Carrey gumiarcú talján alteregója nem lepett meg senkit a kezdő összeállításakor. Coentrao kimaradt, Carvajal, Pepe, Ramos és Marcelo kezdett a védőnégyesben. Középen Luka „motherfuckin’ God” Modric, mellette Csabesz, előttük a mai napon is jó teljesítménnyel előrukkoló Maris. Bale kezdett a jobb oldalon, a meccs előtt az aranylasztit körbehurcoló Robot a bal szélt kapta, elöl pedig talibán csatárunk futott ki. Azaz, paradadadam, telibetrafáltuk a kezdőt, kezd jó szokásunkká válni, persze Ancelotti sem a körberotálás nagy híve…

A meccs nem indult rosszul, Ronaldo alapozta meg a hangulatot egy jó lövéssel, majd Iturra gondolt egy merészet és a saját felsőlécére fejelt. Nem vagyunk biztosak benne, de mintha a lelátóról hangos bekiabálással azt hallottuk, volna, hogy „Manuel, tipszmikszűtééé?”. Ezután viszont nem túlzunk akkor, ha azt mondjuk, hogy totális unalomba fulladt a meccs. A Granadát fogtuk a tökénél, de nem vittük be a gyomrost, csupán parasztlengőkkel ijesztegettünk. Kínunkban felfedeztük, hogy az első félidőben Benzema lett az új Pippo, annyiszor volt lesen mint az olasz keselyű fénykorában. Hogy ne Iturra helyzete legyen a legnagyobb, Ronaldo ismét megpróbálkozott egy ollózással, amit Roberto bravúrral ütött a felső lécre. A portugál iszonyatosan hajt egy overhead kickre, ha egyszer összejön, akkor Puskás-díj top 10 biztosított.

Real-GranadaÖFCRA második félidőben cserélt a Madrid, hiszen Gareth Bale nem tudta folytatni a meccset, helyette végre megkapta a lehetőséget Jesé, hiszen Ancelotti azt is megléphette volna, hogy Isco jön helyette és Maris megy ki a „helyére”. Az első tíz perc hasonlóan telt, mint a teljes első félidő, bár az érezhető volt, hogy többet akar a Real, mint egy szűk győzelem. Ennek megfelelően Csabesz leteremtette négerét, labdaszerzését követően pedig Modric passzolt Céhez. A zoknik között járt a labda, majd lehetetlen kis területen átsurrant a védő lába között és becsapódott a hosszúba. Felszabadulás, nagyarcú gólöröm, mi is boldogok voltunk.

Még mindig furcsa egy kicsit, hogy a vezetés megszerzése után sem áll le a Real és most is ez történt, kisebb-nagyobb helyzetek (például egy Jesé lövés), folyamatos presszió és végre kreatív támadások jellemezték a habfehéreket. Eljött aztán a 74. perc, amikor Ronaldo ugratta ki nagyszerűen Marcelot, aki önzetlen módon kiszolgálta Benzemát és máris két gól lett a különbség. El Arabinak volt egy lövése még a meccsen amiért izgulni kellett, nem akadt be, így megvan a klubcsúcs, 7 meccse rezeg szűzhártya a kapufák között.

Real-GranadaÖFMarciékAzt kell mondjuk, hogy sem lefelé, sem fölfelé nem tudunk senkit kiemelni. Modric megint nagyon jól játszott (még ha a sárga lapos belépője csúnyára is sikerült), volt egy nagy helyzete egy csodálatos labdaátvétel után, adott egy gólpasszt, megint nagyot játszott a kis horvát. Di María talán a legjobb meccsét hozta ma, volt egy élményszámba menő küllős tekerése és több veszélyes beadása is, Benzema pedig az embertelen sok leshelyzet után végre szabályosan is betalált. Ronaldo sem játszott rosszul… végigpörgettük, jó kis meccs volt. Most már csak szurkolni kell, hogy királyságunk ne csak 1 napra tartson.

Összefoglaló: ITT