Dortmund után, Barcelona és Bayern előtt

cl-pokal_468x345A Dortmund meccsek után, a Barca elleni kupadöntő és a Bayern elleni elődöntők előtt tisztázzunk egy nagyon fontos kérdést. Azt, hogy mi is a Real Madrid baja. Miért van az, hogy a papíron világklasszis, Európa- és Világbajnok csapattagok, korábbi BL-győztesek, legendák miért foscsíkos fehér gatyában kóvályognak a fontos meccseken és miért nem sikerül megugrani saját magunk tomboló sötét farkast formáló árnyékát. Most leírom az én verziómat, ami persze nem az igazság, csupán egy vélemény. Túl egyszerű ugyanis Carlóra, Xabi Alonso lassúságára, Casemiro hiányára és hasonló egytényezős dolgokra fogni ezt az egész kulimászt. Körülbelül olyan ez, mikor egy zavaros elme először megy el a pszichológushoz: diagnózis nincs (még), csupán a hosszú évek alatt megszerzett rutin villogtat pár eshetőséget.

Ilyenekről fogok most nektek beszélni.

Probléma numero uno: Barcelona

Bezony. A posztban többször is elő fog majd jönni a Mourinho-éra visszázs hangulata és utóhatása. A csapat egész magabiztosan lépkedett a BL-ben, a CdR-ben és a bajnokságban is előre. Carlo felépítette a fiúkat a szar idénykezdet után. Megvolt a szerencse, megvolt a befektetett kemény munka gyümölcse és megvolt az ellenlábasok bukása is. Tény, Carlo a szezon elején sem meccselt valami jól a nagycsapatok ellen, de nem volt vészes a helyzet, jómagam sokkal lassabb felépülést vártam a José által okozott apátiából, mint ami történt. Tökéletes helyzetben voltunk, amíg nem jött a Barcelona elleni otthoni találkozó. Ami hiába volt egy újabb eposzi történet a két csapat párharcában, a Madrid volt a vesztes fél, amelyik az orrát lógatva lekullogott a pályáról. CR nyilatkozata sejteti, hogy milyen indulatok feszültek a játékosokban, el tudom képzelni, hogy ez a morálra mennyire negatívan hatott. Ha mi éreztük, hogy a Barcelona tulajdonképpen egy jóllakott, súlytalan, motivációs gondokkal és sérülésekkel terhelt gárda, akkor a Real Madrid csapata nyilván fokozottan tudta, hogy nyerni kell, hiszen most fogható a katalán színiegylet.

Carlo-Ancelotti-Chelsea-007

A végeredményt ismerjük, a Barcelona ilyen-olyan módon nyert, csapatunkat pedig elnyelte a mélység. A Sevilla ellen pedig csúcsosodott a sztori, hiszen a csapat megverette magát, kihagyott helyzeteket tudtunk felmutatni, az ellenfél pedig tökéletesen használta ki a lehetőségeket. Spanyolország régi-új királyából egy futottak még csapat lettünk 1 hét alatt. Ez óriási lelki teher volt, aminek az alapköve véleményem szerint az, hogy a Barcelonát ismét nem tudtuk legyőzni, ami a Mou-éra alatt a legfontosabb dologgá avanzsált. Körülbelül ugyanaz a keretünk mint tavaly, a játékosok szerintem simán nem tudták túltenni magukat a történteken, még akkor sem, ha Carlo nyilván más eszközökkel dominál az öltözőben, mint Mourinho. A Dortmundot az odavágón szépen vertük, bár Mhitarjan ott is fogta a kezünket erősen. A Signal Iduna Parkban elérkeztünk a következő problémához.

Probléma numero duo: Magabiztosság

Félelmetes volt látni azt a pánikot, ami eluralkodott a csapaton a Dortmund elleni idegenbeli meccsen. Ez nem arról szólt, hogy Alonso lassú, mint a dög, vagy, hogy Illarramendi mennyire kevés egyelőre egy ilyen kulcsposzton. Ott a Real Madrid, egy brand, a legjobbak legjobbjai közt emlegetett játékosokkal, egy sok puskaport szagolt edzővel. Nem mellesleg egy három fás előny, egy sérültekkel teli ellenfél is adott volt ahhoz, hogy könnyed, beszélgetős, sörözős meccsnézés legyen a visszavágó. Amolyan kötelező formalitás, ahol 1-1 a vége, vagy szűken kikap a csapat úgy, hogy egy másodpercre nincs veszély. Ehhez képest mi történt? Kihagyott a Real egy tizenegyest, ami becsúszik, de ekkora fórnál igazából nem osztott, nem szorzott. Mit csinált a korábban említett sztárgárda? Mérgesmacska hangokkal tűzdelve, azon nyomban összefosta magát.

gareth-bale_2700519b

Lehet és kell is Kloppot dícsérni, aki egy Durmmal, Kirchhel, Jojiccsal súlyosbított csapattal nemhogy elhalványította, hanem a fekete lyukak csimborasszójába tüntette el a Real Madrid fényét. Én úgy gondolom azonban, hogy egy megfelelő lelki állapotban lévő Real Madrid ellen Klopp még csak tisztesen helyt állni sem tudott volna a csapatával. Ugyanezzel tűzzel, ugyanezzel a fanatizmussal a wcn mentek volna le körbeforogva, ha egy tökös Real Madrid van a pályán, amilyet mind szeretnénk. És ez kérem nem kvalitásbeli probléma, hanem nagyon is agyban keresendő: Pepe, aki végigküldte a szezont klasszis szinten, odafejel egy labdát az ellenfélnek, lazán, nyakból. Illarramendi, aki nem egy nagy spíler, de kétségkívül igaz, hogy egyérintős passzt tud 15 méteren véghezvinni, remegő lábbal szintén az ellennek passzolt. Di Maríának, aki a Barcelona elleni meccsen is a csillogást hozta, a legjobbunk volt mostanában a kihagyott büntető után jó labdaérintése se volt. Ez nem tudás kérdése, ebben egyetérthetünk.

Itt egyértelműen kirajzolódik Ancelotti és Zidane felelőssége. Olyan nincs, hogy egy Alonso pánikszerűen rohangáljon. Egy bajnok, aki mindent megnyert amit focista megnyerhet. Így… szörnyű volt látni. Nem akarom démonizálni Mourinhot, de én úgy sejtem ez még mindig az ő csapata, nem Ancelottié és a hibái is ugyanazok a csapatnak amik tavaly és azelőtt is voltak. A Real Madrid a Dortund ellen félt. Félt a kieséstől, félt a blamától, félt a következményektől. Így nem lehet. Aki magabiztos volt az Casillas, aki érdekes módon már tavaly kiesett a Mou látószögből, nem is körvonalazódik a kocsonya a térdeinél. A (rész)megoldásra később kitérek.

Probléma numero tres: Játékosállomány

Vééékony. Nagyon. Most jön ki rajtunk az, hogy mennyire nincsen mély keretünk, főleg a kulcsposztokon. Kapusunk van kettő zseniális, pipa. Jobbhátvéd Arbeloával so-so, de nem vészes. Középhátvédek rendben, balhátvédek szintén. Khedira kidőlésével volt/van egy lyuk a középpályán, de azért a Herceg hiányát illene elviselni. főleg ha van egy fiatal, agilis Casemiro is. Viszont a 3 támadóposztra olyan vékonyak vagyunk, mint Ukrajna gáztartaléka. Mivel Maris ment középre játszani, CR és Bale helyettesnek volt 1 szál Jesénk, aki ugye elszállt a Schalke ellen. Az amúgy sem a megbízhatóságáról és konstans teljesítményéről híres Benzema pótlására pedig ott van alternatívaként az új Raúl… Értitek, a Bayern ellen mondjuk kell még egy gól és Morata melegít. Tipszmikszért kiált. Jövőre kell egy kis keretmélyítés, oké, hogy Carlo keze alatt új a csapat és nem feltétlenül ő igazolt a nyáron, de Béláért kiadott összeget máshol is eltapsolhattuk volna. Apropó Bale. Súlytalan, ötlettelen. Oké, gyors de ez ugye nem futószám. Nagyon nem akarom ekézni, de nem rá volt szükségünk az biztos.

morata_getty_real-452902

Egyszerűen nincs variáció a keretben, főleg nem a meccs eldöntő posztokon. Ha nem lenne elég a mentális probléma, akkor ez sem egy elhanyagolható falatocska amit le kell gyűrni.

Rövidtávú megoldás: Barcelona

Ha már nyögjük azt, hogy a játékosok péniszkeménysége attól függ, hogy mit játszunk a gránátokkal, akkor itt a megoldás a problémára: a Copa del Rey döntőben meg kell őket verni, mint a szart. Ez több okból sem lenne rossz. Trófeát nyerne a csapat, azaz nem lenne üres Carlo keze idény végén, akit tehát elő lehet és elő is kell venni, de ahogy látjátok csak részben az ő sara a kialakult helyzet (szerintem). Másrészről az önbizalom talán helyreállna és pozitív attitűddel lehetne nyitni a Bayern ellen. Amennyiben a csapat elhiszi, hogy képes döntőbe jutni, akkor meglehet a győzelem, szurkolók vagyunk, a csapatért (is) élünk, nem túlzó elvárás Guardiola bőrtangásainak elnáspángolása. De véleményem szerint kell a katalán dopping ehhez. Ha ismét kikapunk, akkor fikarcnyi esélyt sem adok magunknak. Lehet majd jönni, hogy vért hugyozunk majd a pályán, a Real Madrid egy vert seregként fogja kezdeni a párharcot véleményem szerint.

Persze lehet egyéb mellettünk szóló tényező is, de az, hogy mi vagyunk a Real Madrid, az pont nem. Talán a Bayern már beleringatja magát önmaga nagyságába és persze a hazai bajnokságban szinte senki még csak meg sem szorongatta az A csapatot, ergo kevés az igazi kompetitív meccstapasztalat, de lehet, hogy csak a bizonyos szalmaszálakat keresem már. És ne feledjük el, azt is tudjuk milyen 3-0-s előnnyel játszani Németországban, szóval nekünk nincs párharc eldöntő végeredmény az első meccsen. Kivéve egy hat gólos győzelem. Az elég.

Real_Madrid_Champions_League

Könnyen lehet persze, hogy nincs igazam, nem látom megfelelően a dolgokat, egyszerűen csak ezt érzem, illetve a Real Madridhoz kötődő barátokkal körülbelül ezekre jutottunk a szánalmas vergődésünket ideges, nazális vihogással elkenve. De baszki, szurkoljunk, legfeljebb majd könnyed vállhúzás után elmantrázzuk: „Majd jövőre…”