Összefoglaló kategória bejegyzései

Carlo! Hát miért váltottatok b+!?!?!

meszoly-kalman(210x140)A szurkoló gyakran szeretne beszélgetni szeretett csapata játékosaival. Szeretne kérdéseket feltenni az edzőnek, megcirógatni a klub elnökének fejét, vagy éppen kiosztani neki egy két-tockost, mint Simeone a sporinak. Az egyszeri szurkoló létének eleme a véleményformálás, és bizony néha ellenállhatatlan a késztetés arra, hogy akár egy háromszoros BL-győztes edzőt is felülbíráljon. Legtöbbször ez megmosolyogtató, és magam is sokszor leírtam már: nem tudhatjuk, hogy mi történik edzéseken, nem tudhatjuk, hogy a fals információk aranykorában minek hihetünk, és nem ismerjük személyesen a játékosokat, így legjobb ha elhisszük, a döntések az előlünk rejtve maradó mozzanatok fényében bizonyára indokolhatóak. A tegnapi mérkőzés azonban mindezek ellenére, minden higgadtság és önmérséklet mellett is kérdőjelek sokaságát festette az égre, és még soha nem akartam ennyire leülni Carloval egy asztalhoz és meghallgatni az ő verzióját a történtekről. Az összefoglalót gépelve ugyanis még 12 órával a lefújást követően is csak egy mészölyi kérdés parafrázisa zúg a fejemben: „Carlo! Hát miért váltottatok b+?”. Tovább a folytatáshoz

Könnyed gála – Megvan az első trófea!

supercup_resultTegnap este jól kezdték kedvenceink a hadjáratot. Könnyebb meccs volt mint amire előzetesen számítani lehetett, kérdés csak abban merülhetett fel közben, hogy hány góllal nyerünk. Régóta hiányzott már ez a trófea a vitrinből, most végre megszereztük, és senki nem mondhatja, hogy nem érdemeltük meg maximálisan. Szép volt amit a csapattól láttunk, hajtás után összefoglalunk.

Tovább a folytatáshoz

Vér és arany

2000. július 2. Ez a dátum ugrott be, miközben teli torokból üvöltve rohangásztam körbe-körbe Sergio góljánál. Anno a kissé lesajnált Olasz válogatott, ha kellett, iszonyatosat bekkelve, ha kellett, óriási mákkal, köpve, rúgva, harapva bejutott az Európa bajnokság fináléjába, túlverekedve magukat pl. a házigazda Hollandián, és Delvecchio góljával egészen a 94. percig győztesnek érezték magukat. Aztán jött Wiltord, és onnantól tudni lehetett, itt a gallokat már senki nem állíthatja meg. Így volt ez a Bajnokok Ligája fináléjában is, az erejükkel végleg elkészült Matracosok az utolsó pillanatban kapták az óriási pofont – Ramos pedig a mennybe ment!

kings

Tovább a folytatáshoz

Finito

real-esp2Véget ért a Spanyol pontvadászat 2013-2014. kiírása, és most, túl a finishen, akad gondolkodni valónk rendesen. A Real nyert az Espanyol ellen, de így is „csupán” a bronzot csípte el, hisz az egymás elleni eredmények a Barcának kedveztek pontazonosságkor. A Matrac nem pukkadt ki, sőt, mondjuk ki nyugodtan, akarásukkal, hősies helytállásukkal (szemben a Barca és a Real öreguras, hibát hibára halmozó mentalitásával) olyanná tették a La Ligát, mint amilyen egy lelakott edzőterem, mikor betoppan egy élsportoló. Hogy ez minek az éle, az már más kérdés, és az év végi elemzésekben bőven lesz alkalom rá, hogy kivesézzük, most azonban jóval fontosabb ennél, hogy elgondolkodjunk a tegnapi meccsen látottakon… Tovább a folytatáshoz

Vigyázat, nyomokban futballt tartalmazhat!

celta-real-logoA tegnapi meccsre ez tökéletesen igaz volt, és ha csak nyomokban, akkor jó az ilyet messze elkerülni. Nekünk sajnos nem sikerült, így aztán végigszenvedhettük (jómagam háromszor is megnéztem), ahogy a mentálisan leeresztett, szétesett, sérülésektől sújtott csapatunk önmagát veri meg a meccsen. És milyen ironikus hogy pont az a két játékos, Ramos és Xabi röhejes hibájából kaptuk a gólokat, akik az utóbbi időben a legmegbízhatóbb teljesítményt nyújtották. Szörnyű este volt, megpróbálunk összefoglalni. Tovább a folytatáshoz

A remény megmaradt

10171873_672357799467449_4589823547278110861_nNoha tegnap azt írtam a beharangban, hogy én már most elégedett vagyok a szezonnal, egy matrac pontvesztés azért engem is felspannolt annyira, hogy a kelleténél talán jobban is reménykedjek a bajnoki címben. Sajnos azonban a fiúk nem éltek tökéletesen a Simeonék által felkínált lehetőséggel, így az esélyeink nem változtak, viszont erősen romlottak volna, ha ez a meccs nem a Bernabeu gyepén játszódik le tegnap, mert meggyőződésem, hogy idegenben iksz helyett ez zakó lett volna. Szerencsére a döntetlennel annyit azért elértünk, hogy az utolsó fordulóban még érdekeltek legyünk, és ne kelljen azt nézni, hogy hogyan dönti el egymást közt a két rivális a bajnoki trófeát, mert a matracosok esetleges végső győzelme még hagyján, de a katalánokét már elég nehezen tudnám megemészteni, és hiába a kupa és a BL döntő, azért keserű lenne a szájízem. Egy esetben tudnám elfogadni ezt (már ha el lehet egyáltalán) Messiék bajnoki címét, ha azzal az összes problémájukat újra besöpörnék a szőnyeg alá. Node, térjünk vissza a tegnap esti bajnokihoz, amely függetlenül az eredménytől egy nagyon élvezetes meccsre sikeredett, mondhatni kiváló reklámja volt a spanyol pontvadászatnak. Hajtás után összefoglalunk!

Tovább a folytatáshoz

A Pokolban is Úr

Ahogy a mondás tartja, sőt, még annál is jobban. Amikor megkaptuk a Bayernt az elődöntőre, egy kisebb gombóc akadt meg a torkomban: nem is azért, amilyennek véljük (véltük?) a németeket, sokkal inkább a közös előélet miatt. A Bayern azt a Bayern, évtizedes közös múltunknak hála mindmáig a fülemben cseng az Elber-gól utáni „ha Iker hármas-iker lenne, akkor se fogta volna meg”, illetve egyéb mondatok zagyva keveréke, a mélyről feltörő gyomorideg kakafónikus fájdalma. Aztán lefutott az első meccs, és ha magabiztos nem is lettem, de 200%-al el tudtam hinni, hogy igenis képesek a fiúk bejutni a döntőbe. Nem láttam jelét a szokott türelmetlenségnek, a hisztinek, a bizonytalanságnak; a Real Madrid végre felnőtt ahhoz az eszményhez, amit hosszú évtizedek óta jelent a szurkolói szívében, még ha ez nem is a közhelyekbe fulladó fehér balettet jelenti. Valamint: Nem láttam jelét a barbár rivallásnak, a küzdőszellemnek, a megalkuvást nem tűrő darának ellenfeleinken – és ez legalább ugyanilyen fontos!

n_real_madrid_fondos-4088922 Tovább a folytatáshoz

Bombák, Bólintások, Burgerillat

mekrotalA Chef elkészült a szép szendóval és leste, hogy mikor jön a vendég. Kisvártatva be is toppant egy ismeretlen ismerős a Szendvicsek Szentélyébe. Kicsit toprongyos volt, erőtlen – nem emlékeztetett régi önmagára. Ekkor hirtelen a szakács kinyitotta a konyha ajtaját és a Burger illata úgy pofáncsapta a szakadtas alakot, hogy abból nem volt képes aztán kikászálódni. Mert ez a szenyát nem lehet rágcsálni, sőt a látványa is veszélyes. Kevesen kóstolnak bele, de hogy valakit a szendvicsparfüm így arcon tenyereljen… nos arra is elég kevés a példa (Bizonyos kékpólós német úriember képe lobog fel nékem).

Tovább a folytatáshoz

Egy csipetnyi tökéletesség

mullerA baseballban tökéletes játéknak hívják azt, amikor a dobó olyan jól teszi a dolgát, hogy az ellenfél nem tud bázist szerezni egy egész mérkőzés során. A bowlingban tökéletes játékról beszélünk, ha minden gurítás eredménye tarolás, azaz a végén a játékos eléri az elméletileg lehetséges maximális pontszámot. A futballban nincs ilyen egyértelmű, jól megfogható definíció, de bárhogyan is próbáljuk meg körülírni a tökéletes mérkőzés fogalmát, annyi bizonyos: a Real Madrid tegnap átkozottul közel volt hozzá! Legyőztük a Bayern Münchent! Ráadásul nem csak előnyt sikerült szerezni a visszavágóra, de az előzetes legmerészebb reményeket is túlszárnyalva sikerült kapott gól nélkül lehozni a találkozót! Szinte nincs is mit hozzátenni ehhez, de azért mégis: hajtás után fanfárok és konfetti eső!

Tovább a folytatáshoz

Kupagyőztes, Kupagyőztes!

el clasicoleadKihúzhatjuk azt a félelmünket, hogy csapatunk idén trófea nélkül marad, hiszen a tegnapi kupadöntőt sikeresen hozta a csapat. Nem volt megsemmisítő győzelem, tulajdonképpen a papírforma érvényesült. A sok sebből vérző, megtépázott renoméval küszködő ellenfelünk fölé nőttünk és bár a Real Madrid is nélkülözött jópár fontos játékost, a minőség ezúttal felénk billentette a mérleg nyelvét. Igaz, Neymar révén a Barcelona az utolsó másodpercekben nagyon közel került ahhoz, hogy kiharcolja a hosszabbítást, de a kapufa ezúttal a madridi lelkekkel volt és a rendes játékidőben győztest hirdettek. Azt hittem, hogy mára már egy kicsit tisztulni fog, hogy mit is láttunk tegnap, de bevallom őszintén még mindig egy kicsit ambivalens érzelmek kavarognak bennem.

Fejtsük ki!

Tovább a folytatáshoz