Címke: bajnokok ligája

Bajnokok Ligája – 2013-2014.

Törvényszerű. Talán leginkább ez jut az eszembe arról, hogy elhódította a Real Madrid a tizedik BL trófeáját. A keretbe lapátolt mérhetetlen mennyiségű pénz, az idecsábított jobbnál jobb játékosoknak előbb-utóbb törvényszerűen meg kellett hozniuk a sikert is. Láthattuk a Chelsea példáján, láthattuk a folyamatos fejlődést, láthattuk az előrelépést, és nem csak náluk – nincs már messze az az idény, mikor a PSG vagy épp a Monaco fogja magasba emelni az egyik, ha nem épp A leginkább áhított trófeát.

bl1

Tovább a folytatáshoz

Vér és arany

2000. július 2. Ez a dátum ugrott be, miközben teli torokból üvöltve rohangásztam körbe-körbe Sergio góljánál. Anno a kissé lesajnált Olasz válogatott, ha kellett, iszonyatosat bekkelve, ha kellett, óriási mákkal, köpve, rúgva, harapva bejutott az Európa bajnokság fináléjába, túlverekedve magukat pl. a házigazda Hollandián, és Delvecchio góljával egészen a 94. percig győztesnek érezték magukat. Aztán jött Wiltord, és onnantól tudni lehetett, itt a gallokat már senki nem állíthatja meg. Így volt ez a Bajnokok Ligája fináléjában is, az erejükkel végleg elkészült Matracosok az utolsó pillanatban kapták az óriási pofont – Ramos pedig a mennybe ment!

kings

Tovább a folytatáshoz

A por la DÉCIMA

Szépség és a szörnyeteg – Jó, igen, elcsépelt, tudom, mégis, egy döntőn a nem köznapi halandók (más néven: elkötelezett szurkolók) számára ez a két véglet létezik. Az ebbe a kasztba tartozók, legyenek bár gyári munkások, vagy olyanok, akik fejben kiszámolják 27,4 négyzetgyökét, mostanra olyan állapotban lehetnek, mint egy bedrogozott kaméleon: kósza gyomorgörcs, váratlanul felhangzó vihogás, és (mint például én, így éjjel kettő környékén…) kóros álmatlanság; és akkor még csak néhány tünetet említettem. Megnyugtatnék mindenkit, ez tökéletesen normális. Merthogy holnap (ma) este egy Álmot összezúznak, míg egy másik megvalósul!

decima
Tovább a folytatáshoz

BL legendárium – 1999/2000

real-madrid-cimer-feketeKissé furcsálkodva olvastam azokat a kommenteket a Bayern München kiverése okán, melyekben többen megemlítették, hogy lám, végre ezt is megélik: Bajnokok Ligája döntőzni látják a Real Madridot. Gyors fejszámolás után leesett a tantusz, a magamfajták már az idősebb generáció (Sic!)  tagjai, így nem csoda, ha a nagy többség a korai búcsúkon, a régi időkön, na meg a Decima körüli vágyakozáson nőttek fel. A Real Madrid bő egy évtized után játszhat újra döntőt, ennek örömére következzék a BL-hét első felvonása, kis gyorstalpaló BL legendárium, töriposzt és személyes meglátások az általam megélt második  fináléról, na meg az egész BL idényről! Tovább a folytatáshoz

BL legendárium – 1997/1998

real-madrid-cimer-feketeKissé furcsálkodva olvastam azokat a kommenteket a Bayern München kiverése okán, melyekben többen megemlítették, hogy lám, végre ezt is megélik: Bajnokok Ligája döntőzni látják a Real Madridot. Gyors fejszámolás után leesett a tantusz, a magamfajták már az idősebb generáció (Sic!)  tagjai, így nem csoda, ha a nagy többség a korai búcsúkon, a régi időkön, na meg a Decima körüli vágyakozáson nőttek fel. A Real Madrid bő egy évtized után játszhat újra döntőt, ennek örömére következzék a BL-hét első felvonása, kis gyorstalpaló legendárium, töriposzt és személyes meglátások az általam megélt első fináléról, na meg az egész BL idényről! Tovább a folytatáshoz

A Pokolban is Úr

Ahogy a mondás tartja, sőt, még annál is jobban. Amikor megkaptuk a Bayernt az elődöntőre, egy kisebb gombóc akadt meg a torkomban: nem is azért, amilyennek véljük (véltük?) a németeket, sokkal inkább a közös előélet miatt. A Bayern azt a Bayern, évtizedes közös múltunknak hála mindmáig a fülemben cseng az Elber-gól utáni „ha Iker hármas-iker lenne, akkor se fogta volna meg”, illetve egyéb mondatok zagyva keveréke, a mélyről feltörő gyomorideg kakafónikus fájdalma. Aztán lefutott az első meccs, és ha magabiztos nem is lettem, de 200%-al el tudtam hinni, hogy igenis képesek a fiúk bejutni a döntőbe. Nem láttam jelét a szokott türelmetlenségnek, a hisztinek, a bizonytalanságnak; a Real Madrid végre felnőtt ahhoz az eszményhez, amit hosszú évtizedek óta jelent a szurkolói szívében, még ha ez nem is a közhelyekbe fulladó fehér balettet jelenti. Valamint: Nem láttam jelét a barbár rivallásnak, a küzdőszellemnek, a megalkuvást nem tűrő darának ellenfeleinken – és ez legalább ugyanilyen fontos!

n_real_madrid_fondos-4088922 Tovább a folytatáshoz

Vihar jön

A Csend a Vihar előtt – az egyik kedvencem. Mindent áthat, mindent elnyel. A morajlás kitörés előtt. Határozottan érezni lehet. Még béke uralkodik, de ez már az elfojtott érzések békéje. Hideg, zaklatott remény; vad, kérlelhetetlen vágy – és még ki tudja, mi minden lappang Bennük és Bennünk is. Az emberek a dolguk után járnak (…pedig ma!…), a postás viszi a levelet, a szomszéd macskája a napon fekve szunyókál – aztán (már nincs sok, nem is oly soká!) a tűzhányó teteje lerobban, és százakat (Ezreket? Milliókat? Ki tudja?) temet a tűzforró hamu maga alá. Pedig ez nem a Vezúv, és németföldön nem is szokványosak a tűzhányók – a sorsdöntő Bajnokok Ligája meccsek annál inkább.

bmvsreal Tovább a folytatáshoz

Nekem a Bayern az igazi Klasszikus!

„Előfordulhat, hogy egy csatát többször is meg kell vívnunk ahhoz, hogy megnyerjük.”

-Margaret Thatcher-

real_madrid_and_bayern_munchen_wallpaper_by_youssefhesham_gfx11-d76r6nzVannak különleges mérkőzések… olyanok, amiket a szurkoló nem csak pár órával a meccs előtt, nem csak a stadion felé ballagva kezd el igazán várni, hanem már hetekkel előre a napokat számolja a találkozó helyszínétől akár több ezer kilométerre is. Vannak mumusok, vannak városi derbik, vannak ősi ellenfelek, már-már ellenségek… és van a Bayern elleni párharc! Nem tudom miért alakult így… Talán mert a Rivaldo-féle Barcelonát nem tudtam gyerekként utálni, ahogy később a Ronaldinho által vezérelt alakulatot sem. Talán mert a Kahn-Effenberg-Jancker keményvonalas tengely által vezérelt Münchenben és a szemnek mérsékelten tetszetős stílusukban könnyebb volt meglátni az igazi főellenséget – noha felnőtt fejjel már tisztelem őket hatalmas akarásuk, fanatizmusuk és elkötelezettségük miatt. Talán mert a közvetlen baráti körömben számos Bayern drukker volt. Akárhogy is, ez már így alakult: számomra – és bizonyára számos kortársam számára is – a Bayern München elleni összecsapás az igazi KLASSZIKUS!

Tovább a folytatáshoz

Egy becsületbeli ügy

real-dortmundNagyon úgy tűnt, a Real Madrid becsületbeli ügyként kezelte a tegnap esti mérkőzést – tekintve pedig a beharangozóban taglalt előzményeket, vagy épp a tavalyi párharcot szintén a Borussia ellen – ez illett is. Ugyanakkor, mielőtt szóvirágokból terítenék párnázott selyemvánkost elégedett játékosainknak, azért jegyezzük fel: partner volt ehhez Klopp egylete is.

Tovább a folytatáshoz

Kockázatelemzés

real-dortmundIsmeritek azt a viccet, hogy zuhan lefelé egy ember a 100. emeletről, és zuhantában minden emeletnél elmondja – Eddig minden rendben!? Kicsit hasonló érzésem van Ancelotti idényével kapcsolatban is. „Kikaptunk Barcelonában, talán hiba volt Ramos középpályásként szerepeltetése, de ettől még minden rendben!” „Kikaptunk a városi rivális ellen otthon, de még az út elején járunk, minden rendben!” „Nem voltunk képesek kezelni a Matracosok által keltett feszültséget, ez okozta a pontvesztést – de ettől még minden rendben!” „A Barca ugyan otthon vert bennünket, de a végsőkig harcolni fogunk, hogy visszaszerezzük elvesztett előnyünket – minden rendben!” „A Sevilla ellen képtelenek voltunk a saját focinkat játszani, a betömörülő ellenfél ellen nem volt befutható terület, és két kontrából (két kapura lövésből) két gólt kaptunk – de nem adjuk fel a harcot!” Hát, akkor minden rendben… Tovább a folytatáshoz